A KÖZÉPKORI VÁROS

A mezőgazdaság átalakulásának hatásai
Kora középkor → technikai újítások (nehézeke, szügyhám, patkó, két-három nyomásos rendsz.)
            →11.-12.században kiteljesedtek →megnő a terméshozam

→jobban táplált emberek →erősebb ellenállás betegségekkel szemben
            →demográfiai robbanás – a 13.sz-ra Európa lakossága kétszeresére nőtt
                        →vándormozgalom (főleg Közép Európa felé)

A kora középkorra jell.természeti gazdálkodást kezdi felváltani az árutermelés.

A kézművesség:
Kora középkorban: uradalmi műhelyek –mezőgadz.munkával →termelés csak helyi szükségleteknek
10-11.sz.-tól növekvő árutermelés → önálló fogl.kézművesek
            →mezőgazdasági és ipari-kézműves tevékenységek szétválása

A kereskedelem
mezőgazd.és ipari tevékenység szétválása →árucsere és áruforgalom megszervezése

Igények, szükségletek → kereskedői tevékenység fellendülése
kezdetben: uradalomról uradalomra járva adtak-vettek
            →majd kialakultak az árucsere jell.színhelyei: a vásárok

            -uradalmak központja
            -várak, király, püspöki székhelyek
            -nagy forgalmú utak kereszteződései
            -folyami átkelők, kikötők stb.

            →Ezeken a helyeken szívesen telepedtek meg a kereskedők, kézművesek „váras települést”

                – várost alkotva.

A városiasodást elősegítő tényezők
textilipar felfutása – igény a finomabb, díszes textília iránt →látványos, gyors fejlődés.
            +új tech.találmányok: lábítós szövőszék, kallómalom, rokka
textilipar – első olyan iparág amely nem helyi igényeket elégít ki →Európa exportképes terméke
kp.: Flandria és Észak-Itália

Vízi energia alkalmazása: vízimalom – erőátvitel tökéletesítésével – jelentős siker
→malmokkal: gabona őrlése; fák fűrészelése; kovácsok fujtatóinak, kalapácsainak hajtása
(textilipar: kallómalmok: posztó tömörítése)
13.században már: szélmalom

A termelést már nem a helyi szükségletek szabályozzák → mit milyen áron lehet eladni.

12.sz-ra kialakul az egyes területek „gazdasági profilja”:
Anglia – juhtenyésztés
Francia földön – bortermelés
Alpesi hegyvidékek – állattenyésztés
Magyaro. – sóbányászat

 

Városok jöttek létre a 10.században Itáliában, Dél-Franciaországban, majd a 11-12.században az észak-francia, német és angol területeken is, Közép-Európában a 13.században jelentek meg.
Ortodox és muzulmán területeken nem alakultak ki önkormányzattal rendelkező városok.
Nyugat-Európa városainak átlagos lakosságszáma 4-5 ezer körül mozgott.
A távolsági kereskedelembe is bekapcsolódó, árumegállító joggal rendelkező nagyvárosok 10-15 ezer lélekkel rendelkeztek.

 

Új társadalmi rend születése
A vásárok körül szerveződő városok lakói – sajátos társadalmi öntudat
oka:            -kereskedők már meglévő egyletei (gildék)
            -ezek az emberek sosem kapcsolódtak be a hűbéri rendekbe

A városlakók megszervezték a maguk belső közösségét, a kommunát.
                        →igyekeztek szokásaikat, törvényeiket maguk kialakítani
A városi kommunák célja:            -függetlenedni a terület hűbérurától – kikerülni joghatósága alól
→ egyösszegű évi adót ígértek a földesúrnak → felszabadította, kiváltságos helyzetbe hozta a városlakókat (legtöbbször írásos szerződésben)
A városlakók előnyösebb helyzetbe kerültek, mint az uradalmakban dolgozó parasztok.
szokásjog: a városban eltöltött egy év és egy nap elteltével ura nem követelhette vissza jobbágyát („a városi levegő szabaddá tesz”)
– a szabadság érzése jelentősen gyorsította a városiadás folyamatát.

A városok felépítése
A városokat rendszerint fallal vették körül. (oppidium)
(A hely kihasználása miatt) az utcák szűk sikátorrá váltak.
Nem volt csatornázás → városi népesség ki volt téve a járványoknak, betegségeknek
A város központja: főtér – katedrális, székesegyház, városháza
            ezt övezi a gazdagabb réteg= patríciusok házai

A városok rendje
A város vezetője: polgármester (vagy főbíró)
            irányítótestülete: polgárokból választott tanács (magisztrátus, szenátus)
             →főként a leggazdagabb réteg (patríciusok) tartották kezükben
        feladataik:            -a város törvényeinek, szokásainak megalkotása
                                    -középületek, és városfal karbantartása
                                    -adók kivetése és beszedése
                                    -bíráskodás
                                    -város védelmének megszervezése

A középkori város keretein belül jelenik meg először a  polgári egyenlőség, a közteherviselés és az önkormányzatiság gondolata.
Azonban csak az részesülhetett e jogokban, aki a város polgára volt. – Ám a lakosság nagy részét a polgárjoggal nem rendelkező plebs (városi szegénység) alkotta.
                                    →alkalmi munkából, a polgárok város környéki földjeinek megműveléséből élt
A középkor végén a városok nagy részében már csak egy szűk réteg rendelkezett polgárjoggal
→ kialakult a városi arisztokrácia.

A céhek
Azonos iparágban dolgozók érdekvédelmi és közösségi szervezete.
→írásban megfogalmazott céhszabályzat szerint működtek.
A céh:            -szabályozza a piacot (ki mennyit termelhet és adhat el)
                     -szabályozza a termékek minőségét, árát
                      -vigyáz arra, hogy ne növekedjék a kínálat (ha az veszélyezteti az iparosok megélhetését)
             ~en belül: nincs munkamegosztás → mindenki: teljes munkafolyamat – munka öröme
A céhek közösen felléptek a városon kívül iparűzőkkel – kontárokkal – szemben.

A céh teljes jogú tagjai a műhelytulajdonosok: a mesterek.
→végig kellett dolgozni és tanulni az inas-, majd a legényéveket → vándorút (idegen városok mestereinek tudásának elsajátítása után) elkészítette a remekművet (mesterremeket), s a mesterek határozata alapján átvehette a működési engedélyét. ( jó munka →etikai jelentőség – piaci érték másodrendű) + vacsorát ad (gazdag-e ahhoz hogy mester lehessen)
guilde = kereskedők céhes szervezete

Távolsági kereskedelem:

Az árucsere legnagyobb hasznot ígérő módja a távolsági kereskedelem volt.

A közlekedés kezdetlensége miatt a távolsági kereskedelem főleg luxuscikkek szállítását bonyolította.
Lehetséges módjai:
            → szárazföldi utakon – rossz minőségű utak, rablóbandák, vámok, révek
            → folyókon – folyóvizek szabályozatlansága sok nehézséget okozott
            → tengeri utakon – a kor leggyorsabb és legegyszerűbb szállítási módja – de viharok, kalózok

Földközi-tengeri kereskedelem:
                         távoli Kelet                        ↔                        Nyugat-Európa
–fűszerek, illatszerek, kelmék, selyem, elefántcsont stb.            ↔            fémeszk, fegyverek,nyersanyg.textil

karavánutak (Bizánc, Antiochia, Alexandria) bizánci és arab keresk.→Velence, Genova, Pisa
                        →keresztes hadjáratok során – itáliai városköztársaságok

Balti- és Északi-tenger térsége:
            Keletről – hering, prémek, gabona, viasz, borostyán stb.
                                    Kelet                        ↔                        Nyugat (Flandria)
– hering, prémek, gabona, viasz, borostyán stb.            ↔  posztó, fegyver, szerszámok, bor, k-i áruk
E kereskedelmi útvonalakat az észak-német (Rostock, Lübeck, Hamburg, Bréma) és flandriai (Brügge,Gent, Ypern) városok uralták → érdekeik védelmében szövetséget hoztak létre (1161)
→13.században a Hanza szövetség. – jelentékeny hadiflotta.

Rajna-vidék városai
Köln, Worms, Speyer – egyben püspöki székhelyek is → kétközpontúság (katedrális/piactér)

A szárazföldi kereskedelmi utak létrejöttében jelentős szerepet játszottak a zarándokutak, melyek mentén szálláshelyek, vásárhelyek jöttek létre.
Fontosabb zarándokutak vezettek: Compostelába (Szt.Jakab sírjához), Romába (Szt.Péter sírjához)

Pénzforgalom:

árutermelés → pénzforgalom

eleinte minden tartományúr saját pénz → sokféle, bizonytalan értékű pénz
→ pénzverés = királyi felségjog → szabályozzák a nemesfém súlyát, benne lévő ötvözetet
Ezüstpénzek (kisebb érték): libra, livre, font. – nagyobb értékű: shilling
Aranypénzek: főként a 13.századtól – főleg Firenzében →forint –még: tallér, márka, frank

pénzváltás – inkább itáliai városokban – pénzváltó asztalon (bancha → bank)
pénzemberektől lehetett hitelt igényelni → értékek elzálogosítása, kamat
Az uzsorakamatot (túlzott kamatszedést) erkölcsileg elítélték.

Oldal: Töri06 - Középkori város
..:: TappAnCs. ::.. d(>_<)b - © 2008 - 2024 - ancs.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat